Várni foglak -
mondtad, s elbúcsúztunk.
De a távolság
köztünk percről percre nőtt.
Hiába ígérted,
be nem tartottad.
Hideg szavával
beköszönt az ősz.
Akkor még nem
tudhattam,
csak ajkad volt
hűtlen,
szívedbe az
ígéret beleégett.
Hazugnak
mondtalak, de
szíveden
pecsétként az ígéret.
Már távol
vagyok tőled, messze, ismeretlenben,
de te ott vársz
rám, ahol megígérted:
Várni foglak
szeptemberben!
No comments:
Post a Comment