Vers - Álmomban mellettem voltál

Álmomban mellettem voltál s fogtad a két kezem,

majd hatalmas vihar támadt gyorsan, hirtelen.

Elrepített messze, ismeretlenbe,

s legvégül egy szikla peremén tett le.

Megjelent egy Angyal,

fehér szárnnyal, karddal,

s hatalmas erejével kettőnk közé állt.

Álmomban mellettem voltál, de fel kellett ébrednem,

ahogy az Angyal tolt, taszított le a sziklaperemen.

Szívünk percről percre gyorsabban vert,

Szerelmünk megtörten a porban hevert.

Parancsolt az Angyal:

„Szállj!” félelmetes hanggal.

S hófehér szárnyam kiterjesztve elhagytalak.